Szociáldemokrata gyözelmet hozott a finn parlamenti választás, azonban a képlet nem ilyen egyszerü. Az SDP 40 helyet kapott az Eduskuntában, azonban a bevándorlás- és EU-kritikus Finnek pártja 39 hellyel végzett a második helyen tegnap. A Nemzeti koalíció harmadik helyen zárt, némiképp erösítve is pozícióit. A leköszönö miniszterelnök pártja, a Centrum 18 helyet bukva ért el 31 helyet. Szintén nagyot nyertek a Zöldek, akik húsz helyet kaptak a parlamentben, illetve a Baloldali szövetség is jelentösen megerösödve 16 helyet tudhat magának. A svéd nyelvüek pártja kereszténydemokraták tartani tudták pozícióikat 9 illetve 5 képviselövel.

Forrás: YLE

Annak ellenére, hogy magyarországi elemzésekben a környezetvédelmet jelölték meg, mint fontos vízválasztót, a választók valójában nem emiatt büntették meg a Centrumot. A téma valóban felerösödött elsösorban a baloldalon és a Zöldeknél, azonban ez elsösorban nagyobb városokban számított fontosabb kérdéskörnek. A korábbi legnagyobb kormánypárt több dolog miatt veszített jelentösen népszerüségéböl: kezdödött a munkaügyi szabályozás és a munkanélküli ellátás szigorításával, amely láthatóan rontotta a munkavállalók helyzetét. A kormánykoalícióban összekötötték az egészségügyi reformot a közigazgatási reformmal (amelynek célja elsösorban a Centrum szavazóbázisának számító vidék erösítése volt). Mivel mindkettö kezdeményezés elbukott, így a kormány teljesítményét nem lehet magasra értékelni.

Hogy úszta meg a Finnek pártja, amely kormánypártként kezdte négy évvel ezelött? A ciklus alatt Timo Soini elveszítette a pártelnöki címét az Európa parlamenti képviselö Jussi Halla-aho ellenében. A Finnek deleálta kormánytagok azonban nem akartak lemondani kormányzati pozíciójukról, hanem gründoltak maguknak egy új pártot. Ezt nyilván árulásnak élték meg a Finnek körében. Ez azonban lehetövé tette, hogy továbbra is protestpártként funkcionáljanak, így szerezve sok szavazatot.

Hova kerültek a Centrum elveszett szavazatai? Elsösorban az SDP-hez. A “föld és vörös” koalíció nosztalgiája, az idösgondozás szintjének csökkenése (amely összefügg a magánosítással), a munkakörülmények romlása mind az SDP malmára hajtották a vizet. Természetesen a Finnek is szereztek szavazatokat tölük, mivel a Finnek szintén elsösorban a munkásosztály baloldaliságot elutasító férfi szavazóira építenek, így öket is kellemetlenül érintették kormány intézkedései (amelyeket a pártszakadás miatt könnyen el tudtak tolni magukról).

Az SDP elsösorban a közegészségügy állapotával, az idösgondozással, a munkakörülmények romlásával tudott sikeresen kampányolni. A Zöldek szavazatainak növekedése elsösorban a városi fiatalság szavazatainak köszönhetö, akárcsak a Baloldali szövetség pozícióinak erösödése.

Milyen kormányt lehet így alakítani?

Sauli Niinistö nemsokára felkéri az SDP vezetését a koalíciós tárgyalások megkezdésére. Az alapvetö, hogy a Finneket senki nem akarja kormányba a többi párt közül. A szociáldemokraták körében a Nemzeti koalíció elutasítottsága is nagy. Azonban egy SDP, Zöldek, Baloldali szövetség és Svéd nyelvüek alakította kormány még mindig nem képviseli a többséget, a kisebbségi kormányzás kockázatait pedig nem kívánja senki sem kockáztatni. A Centrum vidéki szárnya valószínüleg elfogadható volna a szociáldemokrata szavazóknak, azonban a pártelnök / jelenlegi miniszterelnök elutasítottsága is szintén magas – tekintettel többek között nagy vagyonára és az üzleti világból örökölt vezetési módszereire. Ha a Nemzeti Koalíció kerül be a kormányba, mennyire vizezné fel az SDP gazdaságpolitikai törekvéseit? Valószínüsíthetöen kénytelenek a Centrumot így bevonni a tárgyalásokba, azonban felmerül a kérdés, vajon mit kell cserébe adni, folytatódik-e a közigazgatási reform.

Ahogy Jari Tervo finn író megjegyezte: Szólott a nép, most már csak ki kéne deríteni, mit mondott.