A finn kormányfö nönapi leköszönése – amely a kampányra elökészülés jegyében tett kommunikációs fogásként értékelhetö, mint a reformkísérlet elbukásáért vállalt következménynek – megvilágítja, mely témák lehetnek a választási kampány legforróbb témái.

Már minden párt elöállt a saját egészségügyi modelljével – még a kormánypártok is – és úgy fest, ezek köré tematizálják kampányukat a jelöltek.

Mindennek ellenére érdemes megnézni, mely témák érdeklik leginkább az egyes választói csoportokat és miért.

Az elsö témakör az idösellátás. A téma különösen érzékeny jelenleg, mivel magánkézben lévö idösotthonokban különösen nagy hiányosságokat fedeztek fel. A szörnyü állapotok természetesen nagy fegyvert adtak a közszféra szerepe mellett kardoskodók kezébe. Azonban a választók között a Centrum és az SDP szavazóit érdekli leginkább a téma. Ennek hátterében feltehetöen a két párt támogatói átlagéletkora áll. Míg a Zöldek, a Baloldali szövetség és a Kokoomus jól meg tudta szólítani a fiatalokat, addig például a szociáldemokraták támogatottsága 3 százalék körül van a 29 év alattiak csoportjában.

A közszféra gazdasági egyensúlya és az államadósság mérséklése leginkább a Centrumot és a Kokoomus választóit érdekli. A Kokoomus nagy fegyverténye, hogy a finn állam nem kényszerült újabb hitel felvételére tavaly. Ezen pártok szavazói közül találhatunk leginkább vállalkozókat, így nem csoda, hogy jobban figyelik a befizetett adók felhasználását. A Kokoomus politikai kommunikációjában az SDP pont az a párt, amelyet leginkább vádolnak túlköltekezéssel szociális programjuk miatt. 

A fenti mérés egészségügyre vonatkozó alacsony érdeklödési indexe minden bizonnyal helytelen, tekintve, hogy a közbeszéd nagy részben épp ezzel a kérdéssel foglalkozik. A pártok jelenleg olyan kommunikációs stratégiákon dolgoznak, amelyekkel a reformkudarc felelösségét eltolhatják magukról attól függetlenül, hogy kormányon voltak-e vagy sem.

Az oktatásügyre fordított források meglehetösen kevéssé foglalkoztatják a szavazókat. Ezek közül a Finnek 0 százaléka a leginkább szembetünöbb, amely mintegy megerösíti a párt szavazóiról kialakult sztereotípiákat. Bár a közoktatás, mint a társadalmi mobilitás, a jövöbe való befektetés és a tudásalapú társadalom sarokköve elsösorban baloldali pártok programjában található – mellyel szemben áll a polgári kormányokra jellemzö forrásmegvonás, különösen a felsöoktatásban, akár Finnországban, akár Magyarországon – jelenleg mégis az elsösorban magasabb iskolai végzettségü fiatalokat tömörítö zöldek esetében emelkedik ki a kérdés fontossága.

A finn társadalom fenyegetettségérzése jelenleg még igen alacsony, ezért ez  kérdéskör is a hagyományosan konzervatív szavazókat érdekli.

A környezetvédelem és a globális felmelegedés elleni fellépés kiemelkedöen a zöldeket érdekli, bár más pártok, többek között a Baloldali szövetség és az SDP is igyekszik ezen trendekre felülni a szavazatszám növelése érdekében. A szociáldemokraták egy autózást büntetö korlátozás illetve robbanómotoros autók forgalmazásának kivezetésének ötletével is elöálltak. Erre válaszként kifejezetten az autózáshoz való jog és lehetöség védelmével kampányol a Kokoomus, ami – különösen a vidéki tömegközlekedés gyér voltát figyelembe véve – minden bizonnyal támogatásra talál, azonban nem illeszkedik a fenntartható gazdaság és környezetvédelem trendjeibe.

A munkaügy is a vidéki a vidéki bázisokon erös pártokat foglalkoztatja. FInnország talán még Magyarországnál is jobban centralizált, mindemellett a föváros nem az ország közepén, hanem szinte a legdélibb csücskében van. A Centrum célja a ritkán lakott, északabbi vidékek fenntartása, ahonnan nagy az elvándorlás illetve a közszolgálatok színvonalának romlása is jelentös.

A Magyarországon nagy figyelmet kapó családpolitika Finnországban nem nagyon érdekli a választókat. Az egyik ehhez kapcsolódó botrány épp az SDP elnökét érinti, aki egy nyilatkozatában szülésre bíztatta a finn nöket. A kérdés személyes jellegü, a szavazók élesen elutasítják, hogy a politika beavatkozzon ebbe.

Éppen ezért a politikai pártok bevándorlásban látják a a népességfogyás megállításának kulcsát. Azonban ez nem a menekültek befogadását jelenti elsösorban. Az EU illetve Oroszország irányából érkezö munkaképes emberekre számítanak, akár rövid- akár hosszú távon. Még érvényben van az EU-n kívülröl érkezett munkavállalókat érintö korlátozás – a munkaadónak meg kell indokolnia, miért nem az EU-n belülröl keres az adott munkakörbe munkavállalót. A bevándorlást elsösorban a Finnek ellenzik, azonban ök a menekültek befogadását és az integrációs csomagokra fordított összegeket kritizálják. Tény, a finn közbeszédben a szabad munkaeröáramlás elvén idekerülteket összemossák a menekültekkel, egy kalap alá véve minden ide érkezö külföldit. A fent látható számok azonban nem adják vissza a valóságot – mind az SDP, mind a Kokoomus, mind a Keskusta soraiban nagy számban találni bevándorlásellenes szavazókat.

A társadalmi különbségek növekedése hagyományosan baloldali pártok szavazóit érdeklö téma, mégis a Zöldek esetében mutatkozik leginkább érdeklödés a téma iránt. Ez könnyen lehet kommunikációs stratégia is. A Zöldek baloldali szavazókat akarnak megszólítani, akárcsak a baloldali pártok zöld szavazókat a környezetvédelem fókuszba helyezésével.

A felmérésben szereplö utolsó kérdés, amely a túlzott törvényi szabályozásra és állami felügyeletre vonatkozik, alapvetöen értelmetlen szerintem, és látszik, hogy a szavazókat sem érdekli a téma különösebben. A finnek, akárcsak a magyarok úgy gondolják, hogy egy dolog akkor igazán fontos, ha törvény rendelkezik róla. A túlszabályzás valóban probléma, amely különösen nehézkessé teszi a törvények harmonizálását. Erre egy jó példa volt a munkaügyi hivatalok esete, amely gyakorlatilag egymásnak ellentmondó törvények szerint kellett, hogy müködjön. Míg a Kokoomus és a Zöldek könnyebb szabályozást igyekeznek megvalósítani, az SDP hagyományosan túlszabályzó párt.

Mint látjuk, ezek valódi, társadalmat érintö témák, amelyek mellett lehet érveket ütköztetni és a választók saját szája ízük szerint dönthetnek. Ebben segítenek a különféle oldalak, amelyekre a politikusok nézeteit gyüjtik össze, és amelyek kérdéseit megválaszolva bárki megláthatja, melyik jelölt képviseli leginkább az ö saját nézeteit.

Természetesen Finnországban is van különbözö okokból kialakult politikai elvakultság, az emberek mindenhol egyformák. Azonban a közbeszéd még böven olyan állapotban van, hogy lehet valódi témák mentén kifejtett érvek alapján dönteni.