Választásokkor elsősorban juttatások ígéretével tudnak sikeresen kampányolni a pártok, legalábbis mi ehhez szoktunk hozzá. A finnországi helyzet jelenleg olyan, hogy nagy a verseny a megszorítások terén is. Az évenkénti 2709 milliárd forintnyi költségvetési hiány valóban korrekció után kiált. Sajnálatos módon a hiteleket nagyrészt nem fejlesztésre hanem a lyukak betömésére fordították eddig, ezért nem is maradt semmi ezekből az óriási összegekből.
Mit tennének a pártok. A jobboldaliak alapvetően vágnának, legalább 6 milliárd eurónyi mértékben. A kérdés, hogy egyszerűen csak megszüntetnének szolgáltatásokat, vagy reformokkal igyekeznének azokat hatékonyabbá tenni. A baloldal viszont a gazdaságot lendítené fel. Mi másból, mint hitelből, hiszen oyan alacsonyak a kamatok és Finnország amúgy is AAA besorolású. A legbaloldalibbak szerint nincs ok megszorításra. A mérsékeltek azért faragnának a kiadásokból. Mi legyen? Vegyünk el a gazdagoktól és adjuk oda a szegényeknek, vagy forditva?
A Kokoomus 6 milliárd eurós kiigazítást kíván elérni. Mindemellett 2 milliárd eurónyi adócsökkentést is beígér, ami eléggé lehetetlenné teszi a megtakarítást. Hogy honnan vágna a Kokoomus, még nem tiszta, azonban vannak egyéni képviselői megszorítási listák. Ezeken például az egyetemek támogatásának csökkentése és a vállalkozások támogatására fordított keret megvágása is szerepel. A bérek befagyasztása emellett jó kiindulási alap a versenyképesség visszaszerzésére. A párt abban bízik, hogy az adókedvezmények hatnak annyira kedvezően a vállalatokra, hogy a gazdaság egyensúlyba álljon.
Az SDP a kiadáscsökkentés mellett adókat is emelne. Az export és a befektetések ösztönzésére a szociáldemokraták sem találtak még megoldást. A kis- és középkeresetűek adóterheinek enyhítése fellendítheti a munkaerőpiacokat valamelyest, azonban a program nem tartalmaz ösztönzöket a munkábaállásra. A szociáldemokraták a ma divatos új-keynes-i gazdaságösztönzés mellett állnak ki. Az SDP 4 milliárd eurót vágna, de csak a ciklus második felére. Addig azonban nagyon elszaladhat a költségvetési hiány. Emellett az adóemelés leginkább negatív hatásokat hoz magával elemzők szerint.
Az Igazi Finnek 2-3 milliárd eurós megtakarítási csomagja szintén a ciklus második felében venné kezdetét. Elemzők szerint igazi populista pártként például az autóadót törölnék el, azonban a pótlását szintén adóemelésből hajtanák be. Az ETLA gazdaságelemző intézet kiemeli, hogy a párt a nemzetközi szerződésekben foglalt kifizetéseken is faragna – pl. az EU tagsági díján és az afrikai fejlesztési pénzeken – amelyeket komoly nemzetközi konfliktus nélkül nem lehetne megvalósítani. A kisvállalkozók megsegítése érdekében tervezett adócsökkentések komoly bevételkiesést jelentenének az államnak, azonban nincsenek a termelékenységre vagy befektetésekre ösztönző elemek a párt programjában.
A Keskusta, vagyis a Centrum párt csak kettő milliárd eurót kíván spórolni a következö ciklusban. Emellett 200 ezer új munkahelyet kíván teremteni, amit finoman szólva becsvágyónak ítélnek szakemberek. A munkaadói járulékok csökkentése jó irány az ETLA szerint. Azonban a 2019-ben kezdödő ciklusra marad ebben a tempóban a megszorítás nagyja. A Munkavállalók Kutatóintézete reálisnak tartja a Keskusta csomagját, mivel az igyekszik a befektetéseket támogatni és bővíteni a munkaerőkeresletet.
A Baloldali szövetség teljesen ellenkező irányba tartana, ha kormányra kerülne. Ugyanis nem hajtanának végre semmilyen megszorítást, hanem kizárólag a gazdaságélénkítésre koncentrálnának. Ezt hitelekből és adóemelésekből fedeznék, azonban ennek hatása a magánszektorra negatív lenne az ETLA szerint. A Munkavállalók Kutatóintézete szerint az állami befektetések jó írányt jelentenének rövid távon, azonban a programból hiányzik a hosszú távú vízió.
A Zöldek talán a legoptimistábbak. 1,2 milliárd eurós megszorítás mellett 200 ezer új munkahelyet teremtenének 2020-ig, ami a tervezett növekedési ösztönzők fényében az ETLA szerint teljesen irreális cél. Mindemellett a Zöldek szeretnék bevezetni az alapjövedelmet, amely minden finn állampolgárnak alanyi jogon járna, ezzel kiváltanák a juttatások bonyolult rendszerét. A párt a gazdaság kifehérítésével 400 millió eurónyi plusszbevétellel is számol, azonban elemzők szerint ezzel, mint tényezővel számolni túlzott optimizmusra utal.
A Kereszténydemokraták 2018-ra kívánják megállítani az eladósodást. Emellett 200 ezer új munkahelyet teremtenének, azonban nem árulják el, meddig. A kisvállalkozókat kívánják segíteni költségeik csökkentésével valamint az első alkalmazott felvételének könnyítésével. Azonban hogy milyen eszközökkel kívánják a gazdaság növekedését elérni és honnan és mennyit kívánnak vágni, azt nem árulták még eddig el.
Végül a Svéd Nyelvűek Pártja. Ők nem adtak közre számszerü becslést a megszorítás mennyiségéről. Azonban jelentős adókedvezményeket ígérnek választóiknak, szeretnék – akárcsak a Kokoomus – Észtországtól átvenni a vállalkozások adózási rendszerét, többet szeretnének költeni a honvédelemre, stb.
Az látható, hogy a nagy pártok dolgozták ki leginkább, mit kívánnak tenni a következő ciklusban a remélt hatalmukkal. Azonban ezek a nagy pártok mind kormányoztak a közelmúltban. Addig miért nem történtek meg ezek a lépések. A Kokoomus adja a jelenlegi miniszterelnököt, korábbi pénzügyminisztert is. Eddig azonban folyamatosan félrekezelték a gazdaságot, túl derűs kilátások hatására nem kezdtek bele a most hangoztatott reformokba. A Centrum szintén nem tett, majd nem tehetett sokmindent. Az SDP pedig mintha nem értené a világgazdaság rendszerét, amellett áll ki, hogy nem az állami szektor a túl nagy, hanem a magánszektor túl kicsi. Ha megint szivárványkormány lesz, akkor ismét gúzsba lesz kötve a koalíció keze és nem történnek változások. Az irány attól függ, kit választ a Centrum játszótársnak. Ha a Kokoomust, akkor kemény lesz a következő négy év az embereknek, ha az SDP-t, akkor késöbb lesz egyenesbe hozva az ország.
Izgalmas lesz.
Forrás: YLE, HS, HKU
