Egy hónappal a választás napja előtt végre belendült a kampány is Finnországban. Elkezdődött az adok-kapok, a jelenleg egy kormányban ülők is nyilvánosan ütlegelelik egymást.
A mostani kormány több esetben is döntésképtelennek bizonyult. A legjobb példa erre az egészségügyi szerkezeti reform, amit addig-addig rágtak, amíg aztán kisült az egészből, hogy alkotmányellenes a javaslat. Ehhez adódik hozzá, hogy Jyrki Katainen volt miniszterelnök azt nyilatkozta még 2013-ban, az alkotmányosság csupán értelmezés kérdése, és bizonyos módon értelmezve a javaslat nem is alkotmányellenes. A legnagyobb hiba a kormányzati munkában, hogy nem volt a fontos projekteknek és reformoknak gazdájuk. Közös lónak turós a háta, nem is haladt előre szinte semmi. Szép példája ez a Finnországban általános bizottsági munkamódszernek, amelyben senki nem vállal felelősséget a döntésekért.
Itt lehet megemlíteni a finn egészségügyi nyilvántartási rendszer kifejlesztését. A projekt már tíz éve húzódik és fél milliárd eurót emésztett fel eddig, várhatóan 1,3 – 1,8 milliárd euróban áll meg a végső számla. Ehhez képes a finnek által leginkább lenézett észtek az elektronikus receptrendszert egy év alatt mindenhol bevezették és csupán egy millióba került. A páciensnyilvántartó 10 millió eurós kiadást jelentett nekik.
A pártok arcainak természetesen kiemelkedő szerepe van abban, hogyan teljesít az adott párt. A Keskusta vezetője Juha Sipilä-t elsősorban erős gazdasági szakemberként és a munkahelyek teremtőjeként tartják számon a szavazók körében. A döntésképességébe vetett hit még nagy, azonban kül- és biztonságpolitikában járatlan még. Emellett hazafias, kereszteny és sokgyerekes családapa. Ezzel szemben a jelenlegi miniszterelnök, Alexander Stubb éppen a belpolitikában szerepel gyengén, igazán otthon Brüsszelben van, ahol a média a tenyeréből eszik, hiszen gördülékenyen ugrál az angol, német, francia, a finn és a svéd között attól függően, milyen nyelven kérdezik. Azonban a belpolitikában képviselt irányvonala nem találkozik a nagyközönségével, erősen városi és elitista benyomást kelt, amitől idegenkednek a finn választók. A családnak nem jut szerep az imidzsében. Az Igazi Finnek vezetője, Timo Soini elérte, hogy a kisemberek képviselőjeként tekintsenek rá a szavazók. Külpolitikában is járatos, azonban felméresek szerint nem hiszik róla, hogy képes volna a gazdaságot rendbehozni. Személyisége és pártja megosztó, nem nyerne kormánya legitimitást. A szociáldemokraták vezetője, Antti Rinne szintén a kisemberek képviselője, azonban a nemzetközi politikában járatlannak, gazdaságpolitikáját elmaradottnak tartják a választók.
A legfrissebb felmérések szerint a centrum 56 helyet kap a 200 fős parlamentben. Az SDP, a Kokoomus és a Perussuomalaiset egyaránt veszítenek jelenlegi helyeikből. A Baloldali szövetség és a Zöldpárt egyaránt javít feltehetően jelenlegi pozícióján. A kormányzatban jelenleg résztvevő svédek pártja és a kereszténydemokraták vélhetően ellenzéki szerepbe szorulnak. A svédeknek 8 hely, a kereszténydemokratáknak négy marad a választásokat követően a felmérések szerint. Az ok: a Centrumpárt egyaránt képvisel vidékieket, városiakat, kisembereket és vállalkozókat, keresztényeket és nem hívőket. Hogy a kormányzás során mely csoportoknak kedvez majd, az majd csak ősszel látszik.
Végül még egy táblázat: az elvándorlók száma Finnországból nagyobb, mint az ide érkezők száma. Ebbe beletartozik az elvándorló finnek egyre nagyobb száma is. A GDP -0,1%-os alakulása, a nagy adóterhek nem kedveznek jelenleg a vállalkozások beindításának és az korábban idecsábított külföldiek elhelyezkedésének sem.
