A finn politikai paletta egyetlen igazán jobboldalinak nevezhető pártot tud felmutatni. Ennek sajátosságai azonban meglehetősen messze esnek a magyar szélsőjobbtól.

A csődbe ment Finn Vidék Pártja romjain 1995-ben alapították a Perussuomalaiset nevű politikai formációt. A párt nevét elég nehézkes átemelni más nyelvbe, ezért mind a True Finns, mind a magyar Igaz Finnek vagy Bázis Finnek sántítanak. Ugyanis a perussuomalainen inkább az egyszerű finn közembert, átlagembert jelenti.

Keresztény, nemzeti, szocialista

Ez alapvetően meg is határozza a párt populista ideológiáját. A nép által feltett kérdésekre a nép akarta válaszokat adja. Alapvetően elitellenes a legtöbb kérdésben, elsősorban keresztény-szocialista vonások lelhetőek fel programjukban. Legfőbb ellenpontja a Kokoomus, mindemellett az SDP-tis ellenfélnek tekinti a párt, főleg a hosszú évek alatt kialakult Kokoomus-SDP érdekcsoportok miatt.

Gazdaságpolitikájuk alapvetően a jóléti állam fenntartására törekszik, a jövedelemkülönbségek csökkentésére. A pénzügyi válság okozta költségeket szerintük a bankszektornak kellene megfizetni, akárcsak Izlandon. A részvények hozamát megadóztatnák és bevezetnének egy kifejezetten vagyonosokat sújtó adót. A Perussuomalaiset kiválna legalább az eurozónából de leginkább az EU-ból is. A mostanába újraéledt NATO-csatlakozásról szóló vitákban egyértelműen a katonai függetlenség mellett tették le a voksukat és ellenzik a finn hadsereg nemzetközi szerepvállalását is.

Megélhetési bevándorlás

A Perussuomalaiset természetesen ellenezte a tavaly megszavazott azonos neműek közötti házasságot lehetővé tévő törvényt. Emellett bevándorlásellenes politikájáról ismert párt. A Perussuomalaiset, ezen belül is Jussi Halla-aho pontosan ugyanabban az értelemben beszél a gazdasági bevándorlásról, mint azt Orbán Viktor teszi mostanában. Bár valójában inkább megélhetési bevándorlásról kellene beszélni, hiszen amennyiben jól értem, a szociális rendszert kihasználó nem európai állampolgárokkal szemben kíván mind a két szervezet fellépni. Gyakorlatilag szinte mindenben megegyezik a Fidesz jelenlegi bevándorláspolitikája a finn szélsőjobbéval. A párt ellenzi a menekültek befogadását, azt a gazdasági helyzethez kötné. A mondás szerint “Maassa maan tavalla”, vagyis a bevándorlóknak a helyi szokásokhoz kell alkalmazkodniuk.

Ismo Soukola parlamenti képviselő szerint a Finnországba érkezettek nagy része fiatal egészséges férfi, akiknek inkább harcolniuk kellene a támadók ellen mint elmenekülni. Példaként a második világháborút hozta fel, miszerint nem létezne ma Finnország, ha 1939-ben a finn férfiak a menekülést választják az oroszok elleni harc helyett. A párt elsősorban a családegyesítési törvényt tartja túl engedékenynek. Állításuk szerint rengeteg gyermeket csempésznek be az országba, akiknek csodával határos módon előkerülnek a szüleik, akik természetesen letelepedhetnek az országban.

Koncentráljunk Finnországra

A magyar szélsőjobbal ellentétben a finn jobboldal nem antiszemita, bár léteznek ilyen témájú finn honlapok is. Történelmi sajátosság, de a második világháborúban a finn zsidók a németekkel vállvetve harcoltak a szovjetek ellen. Ugyanez az elfogadás és türelem tette lehetővé, hogy a finn SS-önkéntesek a háború után boldogan élhettek Finnországban és tarthattak felvonulásokat a régi idők emlékére.

A párt élesen ellenzi a gyengébb euro-országok megmentését és az afrikai és ázsiai országok számára nyújtott gazdasági segélyprogramokat, mivel véleményük szerint elsősorban a finnországi problémákra kellene koncentrálni. Már az ötödik alkalommal tesznek fel kérdést a parlamentben a görögöknek adott pénzekről és a korábbi kormány megkövetelte gazdasági biztosítékainak behajthatóságáról. Szerintük a segélyek a célországok nagymértékű korrupciója miatt soha nem érik el céljaikat, nem segítik elő a helyiek munkába állását, hanem kizárólag a pillanatnyi problémákon javítanak.

Karizmatikus személyek, leszerepelt közszereplők

A Perussuomalaiset választói elsősorban a középosztályból kerülnek ki, szociális irányvonala ellenére a kiskeresetűek körében nem értek el nagy sikereket, ott inkább a szocialista-közeli Vasemmistoliitto áll erősen.

A párt egyértelműen karizmatikus vezetők köré épül. Közülük kiemelkedik természetesen a párt vezetője, Timo Soini. A pártelnök működött európa parlamenti képviselőként is, jelenleg a külügyi parlamenti bizottság feje. Bevándorláspolitikája nem annyira szigorú, mint több más párttagé. Azonban szigorúan elzárkózik a katonai függetlenség feladásától és ellenzi a segélycsomagokat. A sajtóban legnagyobb figyelmet kapott dolgai, hogy a londoni Millwallnak szurkol és hogy katolikus hitre tért, mert túl liberálisnak tartotta az evangélikus egyházat sok kérdésben, a pápát pedig igazi antikommunistának. Ez azonban sok finn szemében a függetlenség egy formájának feladását jelenti, hiszen Soini pápai igába hajtotta fejét.

A másik kiemelkedő személyiség Jussi Halla-aho, európa parlamenti képviselő. A régi egyházi szláv nyelvből doktorált politikus elsősorban bevándorláspolitika-ellenességéről híresült el. Véleménye szerint a monikultúrális társadalom a valóságban nem eredményez pozitív dolgokat, bizonyos helyekről jött embereket egyszerűen nem lehet európai társadalomba integrálni. Emellett a finnországi állami hivatalok svéd nyelvtudási kötelezettségét is meg kívánja szüntetni. A finn kisebbségi törvény miatt minden finn számára kötelező svéd nyelven tanulni. Ez a kötelező svéd természetesen sokaknak fáj, újra és újra felmerül az igény annak eltörlésére. Halla-aho írásaiban szarkasztikus és cinikus. Blogja miatt több alkalommal indítottak ellene becsületsértési eljárást. 

Egy populista párt nem lehet meg színes személyiségek nélkül. Teuvo Hakkarainen arról a videóról híresült el, amelyen a müezzinek énekét gúnyolja. A többszörösen elítélt vállalkozó emellett EU-ellenességéről, valamint egy motoros bűnbandához való kötődéséről ismert. Tony Halme egykori pankrátorra elsősorban a kábítószerproblémák, az alkoholizmus és a többszörös illegális fegyvertartási ügyei miatt emlékezhetünk. Az 1999-ben profi bokszolóként a magyar Deák Ferencet legyőző finn végül a saját maga okozta lőtt sebbe halt bele 2010-ben, miután fejsérülései miatt 2007-ben leszázalékoltatta magát. James Hirvisaari szintén kiírta magát a politikából. Meghívott magához a parlamentbe egy jobboldali aktivistát, Seppo Lehtót, aki náci üdvözléssel köszöntötte a parlamenti képviselőt az Eduskunta lépcsőjén. A kedves vendég miatt Hirvisaarit szinte azonnal eltávolították a pártból.

Lesz-e jytky azaz söprés idén?

A 2011-es választások nagy győztese volt a Perussuomalaiset, akkor a történelminek nevezhető 19,05 százalékot érték el bő 560 ezer szavazattal. Ilyen jó eredményt egyszer sem sikerült még elérniük, általában 12 százalék körül áll támogatottságuk. A párt jelenleg 13 százalékon áll, ami elemzők szerint annak köszönhető, hogy Timo Soini elsősorban a külügyi bizottságban végzett munkájára koncentrál az ellenzéki vezető szerepének csiszolása helyett. Azonban a választásokig még sok víz lefolyik a Vantaanjokin, és szélsőséges pártként a Perussuomalaiset támogatottsága más pártoknál jóval nehezebben mérhető. A 2011-ben a kormányzati munkát megtagadó párt idén valószínüleg ismét a kormány közelébe kerülhet, amennyiben sikerül alapvetően férfiakból álló szavazóbázisát mozgósítani. Ez kellene Timo Soini rég vágyott külügyminiszteri székéhez.