Már múlt héten elkezdődött az előválasztás Finnországban. Ennek lényege, hogy akik előreláthatólag nem tudnak majd elmenni szavazni április 19-én, azok bárhol leadhassák voksukat. Ezzel elsősorban vidéken élnek és elsősorban a nyugdíjasok. A fiatalok döntő többségben az utolsó pillanatra odázzák el a szavazást.

Észtek, kommunista munkások, munkátlan kommunisták

Eközben egymást érik a nyilvános viták, a kisebb botrányok. A Centrum párt és a szociáldemokraták kampányanyaguk egy részét Észtországban készíttették el, miközben finn munkahelyekről ígérgetnek. Ez elég nagy blama, de sajnos nem újdonság. A finn hadsereg és rendőrség egyenruháit is Észtországban varratják, a Finnair is oda költöztette a kiszolgáló egységeit. Szegény észtek közben az alkohol adókulcsának emelésén gondolkoznak, biztos bosszúból, amiért a Nemzeti Koalíció az adórendszerüket is át kívánja ültetni Finnországba. Mi lesz így a finnek alkoholbeszerző túráival?

Külön csemege volt a kispártok televíziós vitája április 13-án. A Függetlenség párt, a Kommunista párt, a Munkáspárt, a Kommunista Munkáspárt, a Változás 2011 és a Kalózpárt, valamint az összesen öt jelöltet kiállítani képes A Szegényekért párt vezetői csaptak össze a bizonytalan szavazók kegyeiért. Ezek közül egyik sem ért el egy százaléknál magasabb szavazati arányt a legutóbbi választásokon.

Jobb és bal holtversenyben

A jelenlegi választási előrejelzések nagy versenyt jósolnak a második helyért. Miközben a Centrum párt támogatottsága 23 százalékra csökkent, a Nemzeti Koalíció és az SDP egyaránt 17 százalékra kapaszkodtak fel. Mögöttük szorosan loholnak az Igazi Finnek, jelenleg 16,2 százalékos támogatottsággal. A zöldek és a Baloldali szövetség 8-9 százalék között teljesít, míg a kereszténydemokraták, a Svéd Nyelvűek Pártja öt százalék alatt maradnak. A fentebb említett vitaműsor szereplői együttesen 1,9 százalékot kapnak majd vasárnap.

A választási részvételi arány 69 százalékosra várható, jelenleg a megkérdezettek 39 százaléka nem tudja, kire szavazzon. Nagy a verseny, amelyben minden bizonnyal a szavazókörök utolsó helyezettjeire leadott voksok jelentik majd a mérleg nyelvét.

Egyéni és listás, meg akit a gép kidob

Ez úgy lehetséges, hogy a finn választási rendszer egy furcsa egyvelege az egyéni és listás szavazásnak. Egy szavazókörzetben egy párt kiállít több jelöltet, akár tizet. A szavazó kiválasztja a szavazókörzetében állított jelöltek közül a számára legszimpatikusabb személyt és annak a számát ráírja a szavazólapra. Ez idáig teljesen egyéni szavazás, legalábbis a választópolgár gondolhatja, hogy személyre szavaz. Azonban a választókörzetben összeadják az adott párt összes jelöltjére leadott szavazatot, amit összevetnek más pártok eredményével. Ez megmutatja, hogy melyik párt hány képviselöt küldhet a parlamentbe abból a körzetből. Ha ez például három, akkor a párt három legtöbb szavazatot kapott jelöltje jut az Eduskuntába.

A választást segítik a különféle sajtótermékekben és online elérhető “választási gépek”, erről itt lehet olvasni. Csodálatos, hogy mennyire kiváló manipulatív eszköz, hiszen már a kérdésfeltevéssel terelgetik a választópolgárt egyik vagy másik párt irányába. Akik kitöltik, hümmentenek egyet, majd leteszik a voksukat feltehetően arra az erőre, akikre már a nagyapjuk is szavazott.