A Keskusta avagy Középpárt egy politikailag a valódi centrumban lévő vidékpárt, mely hosszan volt kormányzati szerepben. Legismertebb figurája Urho Kalevi Kekkonen volt, aki több miniszterelnöki periódust követően 1956-ban ülhetett az elnöki székbe, mely tisztséget 1982-ig töltötte be.

A párt a Maalaisliitto vidéki politikai szövetségből nőtte ki magát. Főbb ideológiai vonásai a jobbközépbe helyezik. Az Európa Parlamentben a liberális demokrata frakció tagja, azonban pártként nem támogatták az azonos neműek házasságát lehetővé tévő törvényt. A katonai függetlenséget támogatják – ezzel szembemenve a szociáldemokratákkal és a Kokoomus-szal. Decentralizált Finnországot szeretnének, így a vidékfejlesztés is kiemelt témakör számukra. Támogatóik nagy rész a nyugdíjasokból és munkásokból valamint a mezőgazdasági dolgozókból kerül ki. A támogatóik mintegy fele EU-kritikusnak mondható.

A 2011-ben elszenvedett választási vereség az ellenzékbe sodorta a pártot. A választói akkor elsősorban a Perussuomalaiset-hez vándoroltak át. Az akkor vezető, Mari Kiviniemi sokaknak túl liberálisnak bizonyult, illetve a párt vidékközpontúságából is feladott, amely szintén nem talált jó visszhangra. Már Matti Vanhanen kormányzása alatt a Kokoomus kezébe került a finn gazdaságpolitika, melynek egyenes következménye lett a centralizálás, a járások és megyék összevonása, amely szintén nem tetszett a párt hagyományos választótáborának.

A Keskusta támogatottsága a jelenlegi pártelnök, Juha Sipilä megválasztásával indult el fölfelé. A politikai zsargonhoz képest egyenesebb beszédű pártelnök oului, tehát valóban a vidéket reprezentálja. A pártelnök vallásos hátterű, ráadásul az evangélikus egyház puritán ágához tartozik. Ezzel valóban sok vidékit és konzervatív szavazót képes a párthoz csábítani, elsősorban a Perussuomalaiset és a kereszténydemokraták táborából. Vállalkozói háttere miatt a Kokoomus hagyományos szavazótiól is képes volt voksokat elszívni, különösen, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Alexander Stubb pártja nem nagyon tudta véghezvinni a jelenlegi gazdaság helyzetben szükséges gazdasági és egyéb strukturális reformokat.

A Keskusta jelenleg 25 százalékos támogatottságon áll, messze lehagyva a második helyért versengő SDP-t, Kokoomus-t és Perussuomalaiset-et. Ez nem elég az egyedüli kormányzáshoz, azonban a szociáldemokratákkal való együttműködésnek már vannak történelmi hagyományai, emellett értékrendje alapján mind a Perussuomalaiset, mind a kereszténydemokraták hajlandóak volnának közös kormányt alakítani.

A választási kampány szépen lassan beindulóban van. Ennek jele egy kiszivárogtatott belső anyag, mely szerint a Középpárt győzelme esetén az alkoholos italok kiskereskedelmi forgalmazásának monopóliumát birtokló Alko lánchoz kívánja átvinni az 5 százalékos erősségű szeszes italok forgalmazását is. Természetesen azonnal érkezett a cáfolat a pártelnöktől, senki nem merné tovább korlátozni az alkoholos italok elérhetőségét Finnországban. A Perussuomalaiset a Középpárt enyhülő bevándorlási politikáját vette célba, ezzel próbálva elsősorban vidéki szavazóit megtartani. A legfrissebb botrány a Helsinkibe tervezett, a város távoli részeit összekapcsoló vasútvonal megvalósításának megfúrása volt. Bár ezt a jelenleg kormányzó urbanista pártok fúrták meg, politikai elemzők és a kritikusok véleménye szerint egyértelmű, hogy a következő kormányalakító párt kedvében kívántak a döntéssel járni.

A Keskusta győzelmét senki nem vonja kétségbe Finnországban. Juha Sipilä több orgánumban is, mint az év embere szerepelt. A valódi kérdés már csak az, kikkel kormányoz majd együtt a párt.