A magát nemzeti pártnak mondó Kokoomus – amely jelenleg a miniszterelnökét és az államelnökét is adja Finnországnak – a jelenlegi trendek alapján csupán mintegy 14 százalékát képviseli a finn nemzetnek. Az, hogy ilyen helyzetbe kormányozta magát a párt, alapvetően köszönhető az elhúzódó gazdasági válságnak, illetve annak, hogy nem reagált megfelelően a választók nehéz idők okozta baloldali fordulatára.

A Kokoomus történelmileg egy polgári párt, amely eddig is a vagyonosabbakat szólította meg. Ez egy olyan országban, amelyben alapvetően – különösképpen a szovjet és orosz medve szomszédságában – a baloldali értékekek dominánsak, nem garancia a nagy választási győzelmekre. Ez meg is látszik politikai teljesítményükön, hiszen a második világháborút követően végül 1987-ben vállalhattak kormányzati munkát a szociáldemokratákkal közösen. Ezek az évek egybe estek mind a Szovjetunió meggyengülésével, mind a finn gazdasági liberalizáció felgyorsulásával. Ezek együttesen a devizában való nagyarányú eladósodással karöltve vezettek gazdasági válsághoz 1995-ben. A szociáldemokratákkal közösen levezették a megszorításokat, egyben el is kezdték leépíteni a jóléti állam rendszerét. Egy ciklust kihagyva a Középpárttal tértek vissza a kormányzáshoz, jelenleg kormányalakító pártként dolgozhatnak.

A középjobbos irányú politikai formáció történelmileg is a gazdasági liberalizációt képviselte konzervatív értékekkel karöltve. A haza, hit, család hármas mellett azonban az Európai Unióba lépéssel egy erőteljes nyugatosodási irányváltás is kezdetét vette, amely érezhető törést okoz a párt szavazótáborában.

Beképzeltség – az ”urak” pártjától még rosszabbul esik

Egy tavaly októberben közzétett közvéleménykutatás szerint a Kokoomus a legbeképzeltebb párt. A választók nem reagáltak jól az utóbbi idők szociális érzéketlenséget sugalló botrányaira. Laura Räty jelenlegi szociális- és egészségügyi miniszter a családi pótlék csökkentésének terve kapcsán – amely csak a 2 600 eurónál kevesebbeket keresőknek kedvezett volna – találta azt mondani, hogy nincs Finnországban, aki ennél kevesebbet keresne. A miniszter így közel fél millió emberről feledkezett meg. Emellett botrányba keveredett egy korábbi ”adórealizálási” ügyben. Orvosként a bérét saját cégén keresztül vette fel osztalékként hivatalosan, ami akkor adómentes jövedelemnek számított. Tekintve, hogy az adórealizálás és az adócsalás a finn közbeszédben egymás szinonímái, úri huncutságok, bár az összeg nem volt magas, rengeteget rontott a párt hitelességén.

Pia Kauma parlamenti képviselő pedig azzal alapozta meg országosan jó hírnevét, hogy a sajtóban kezdte el feszegetni, miért vesznek a bevándorlók szociális támogatásból új babakocsit, míg a finneknek meg kell elégedniük a használttal. A Kokoomus ifjúsági szervezetének tagjai szintén bevándorlás- és szegényellenes kijelentéseikkel okoztak közfelháborodást.

Másság és házasság

A Kokoomus idősebb és fiatalabb szavazói között éles értékrendbeli ellentét is feszül. Ez elsősorban a melegházasságot lehetővé tévő törvényjavaslat körül mutatkozott meg. A törvényt előkészítő bizottság több kokoomusos tagja is a javaslat ellen szavazott, amelynek nagy visszhangja lett a közösségi médiában. Végül a pártfegyelemnek köszönhetően átment a kezdeményezés.

A finn társadalom alapvetően konzervatív voltát az is megmutatta, amilyen módon a jelenlegi elnököt is megszavazták. A zöldpárti elnökjelölt, Pekka Haavisto nyíltan felvállalta másságát és bevallottan egy argentín fodrásszal él együtt. Ez azonban sok volt a vidéki Finnországnak, és így került a szintén kokoomusos Sauli Niinistö az elnöki palotába.

NATO-ba a medve hónaljából

Finnország nemzetközi politikája alapvetően a politikai és katonai semlegességre alapult. Ennek elsőszámú oka természetesen a szovjet szomszédság volt. (Finnország függetlensége eleve Leninnek köszönhető, aki kijelentette, hogy a cári Oroszország népeinek joguk van az önálló államalkotásra - ez késöbb ugye megváltozott.) Mintha a történelem ismételné önmagát, amint a Szovjetunió felbomlott, már Helsinkinek sem volt annyira fontos a politikai függetlenség, és belépett az Európai Unióba. A katonai függetlenség kérdésében még tartják magukat és ragaszkodnak a társadalmi szempontból fontosnak tartott hadkötelezettséghez. Azonban a szovjet szomszéd gyengülésével szinte egyidőben kezdtek el megválni a szovjet fegyverzettől és legalább 20 éve a finn hadsereg NATO-kompatibilisnek mondható. Az ukrajnai válság és az aktivizálódó orosz hadigépezet hatására azonban egyre többször esik szó a NATO-csatlakozásról islehetőségéről. A Kokoomus hivatalosan is a tagság mellett tette le a voksot, amely a Kelet és Nyugat közötti hintapolitikához szokottak számára egyet jelent a romlással. A félelem az orosz fenyegetettségtől olyan nagy jelenleg is, hogy sokan a katonai semlegességben látják az egyetlen biztosítékot a biztonságra és elzárkóznak a katonai szövetségtől.

Az urak lelépnek

A párt alapvetően a gazdasági elithez kötődik sokak szemében. Azonban az utóbbi időben több ilyen “úr” is elhagyta az országot az adóterhek miatt. A legfrissebb botrány egy befektetési cég fejének Portugáliába költözése. Az ok: az örökösödési adó a családnak mintegy 30 millió eurójába kerülne. De a legjelentősebb “lelépés” a közéletben is aktív Björn Wahlroos Svédországba költözése volt. A tapasztalt közgazdász a gazdasági liberalizáció híveként lépett fel és szociális juttatások munkát fékező és versenyképességet csökkentő hatásáról értekezett több alkalommal. “Árulása” nem növelte az elitbe vetett bizalmat az alapvetően nemzeti beállítottságú finnek körében.

De a politikai elit sem kivétel. A pénzügyminiszterként a jelenlegi gazdasági válságról rendszerint hibás prognózist adó Jyrki Katainen a miniszterelnöki bársonyszéket cserélte el a biztosi feladatokért Brüsszelben.

Nemzeti - nem nemzeti, liberális - konzervatív

Bár a párt nevében a Nemzeti benne van, a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a Kokoomus tagsága sincs meggyőződve teljesen erről a kérdésről. Míg a párt elitje Nyugatra kacsintgat és az adóterheket fájlalja, a válság sújtotta szavazóknak éppen a szociális juttatások megfaragása és a nemzeti érzés hiánya fáj legjobban.

A Kokoomus amellett, hogy bizalmi deficitben szenved, saját értékrendje is változáson megy keresztül. Ezek mindenképpen szavazatvesztéshez vezetnek. A jelenlegi 14 százalékuk talán elég lehet a kormányzati munkában való részvételhez, azonban a kormányalakításhoz csodára van szükség.