Könnyen előfordulhat, hogy mégiscsak kigolyózza magát az Igazi Finnek alakulata a leendő kormányból annak ellenére, hogy a második legtöbb voksot gyűjtötték a választásokon.

A kisebb pártok közül a Baloldali Szövetség biztosan nem lesz a kormány tagja, mivel nem hajlandó elfogadni a Centrum gazdaságpolitikai iránymutatójaként szolgáló pénzügyminisztériumi jelentést és nem hajlandó az államigazgatás megvágására és a megszorításokra.

A zöldek sem lesznek kormánytagok, mivel nem támogatják az atomenergia-felhasználás bövülését a megújuló energiaforrások helyett.

Igazi Rebellis Finnek

Az Igazi Finnek helyzete azonban teljesen más. Annak ellenére, hogy a legproblémásabb pontokat a leendő kormányprogramban már szóban megbeszélték a pártelnökök, a parlamenti frakció válaszaiban ez nem tükrözödik. Az Igazi Finnek messze nem akarnak akkorát szorítani az állami szektoron, mint a Centrum.

Az EU-val kapcsolatos kérdésekben is nagyon merevnek tűnik a párt álláspontja. A Perussuomalaiset célja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet figyelembe vételét kérve pénzt kapjon vissza a befizetett tagsági díjakból Brüsszeltől. Annak ellenére, hogy a gazdaságpolitikai felelősséget a Centrum is vissza akarja adni a tagállamoknak és meg kívánja faragni Brüsszel hatalmát a kérdésben, azért nyílt kenyértörésre nem kívánják a dolgot vinni.

A bevándorlás természetesen a nagyobb probléma. Az Igazi Finnek jelentősen csökkenteni akarják a menekültek befogadását is. Finnország nem teljesíti nagyon túl a minimumot, de a párt célja a nemzetközi szerződések újratárgyalása. Ezzel szemben a többi párt nem kívánja korlátozni a bevándorlást semmilyen formában.

Pofon jobbról

Juha Sipilä nem is titkolta megrökönyödését azon, hogy a Perussuomalaiset gyakorlatilag a korábban megegyezett irányvonalaktól mégiscsak eltért a kormányprogramról összeállított kérdéssorra adott válaszaikban. Az üzleti világból érkezett miniszterelnök-aspiráns korábban is úgy nyilatkozott, hogy a bizalomra kívánja építeni a következő kormányt. Egy ilyen pálfordulat rögtön a tárgyalások elején nem sok jót ígér.

A többi nagypárt válaszaival még csak ismerkedik a Centrum párt vezetője. A pontosításokra, egyéb nézetkülönbségek elrendezésére még van szóbeli lehetőségük a pártok vezetőinek. Timo Soinira egy nagyon hosszú telefonbeszélgetés vár.

Úgy fest, a Nemzeti Koalíció mindenféleképpen részt vesz a kormányzati munkában. A kérdés, hogy a többségi kormányzáshoz szükséges harmadik nagypárt az SDP vagy az Igazi Finnek lesz-e.

Ha nincs a kéz a kormányon

Négy éve az Igazi Finnek léptek vissza a kormányalakítási tárgyalásoktól. Lehet, hogy most velük nem akarnak folytatást. Ha nem kerül a kormányba Timo Soini, akkor az várhatóan nagyon visszaveti a párt népszerűségét, hitelességét. Azonban nehéz idők és nehéz döntések előtt áll az ország, amely nem biztos, hogy népszerűséget hoz a kormányzó pártoknak és megnöveli a következő választásokon leadott protestszavazatokat. Ha az SDP kerül kormányra, akkor ismét elodázzák a megújulást, amely végzetes lehet számukra és kispárti pozícióba süllyedhet a történelmi mozgalom.

A biztos kormányzati munkával a Nemzeti Koalíció úgy tűnik, tovább erősíti néppárti pozícióját, hiszen sikeresen nyitott mind a konzervatív, mind a liberális választók felé. A Centrum most komoly támogatást kapott vidéken, népszerűsége attól függ, mennyire hálálja meg döntéseivel a szavazatokat.

Eközben megkezdődött a parlamenti munka. A bizottságokat már fel is osztották a frakciók. A Centrum négy, a Nemzeti Koalíció, az SDP és a Perussuomalaiset három-három, míg a kispártok egy-egy bizottságvezetői posztot kaptak meg. A külügyi bizottság eddig is az Igazi Finnek kezében volt, a védelmi bizottság a Nemzeti Koalícióhoz került. A szociális- és egészségügyek bizottságát az SDP vezeti majd.